Milyen ember Vlagyimir Putyin?

Putyin-paradoxon

Először is kezdjük azzal, hogy Putyin egy KGB tiszt volt, tehát IGEN JÓL KÉPZETT a megtévesztés és a viselkedés terén is, illetve könnyen adaptálódik a közönségéhez, legyen az hazai vagy nemzetközi. Nézzük, mit árul el Putyin PSZICHOLÓGIAI PROFILJA!

Miért van szükség ennek megalkotására? A személyiséged a múltad és egyben a jövőd is, tehát egy ember viselkedését a múltbeli viselkedésének megfigyelésével tudjuk legjobban előrejelezni. Nézzük tehát meg a CIA és a Pentagon elemzőinek értékelését, hogy KÖVETKEZTETNI TUDJUNK A JÖVŐRE.

Fontos leszögezni, hogy Putyin pszichológiai szempontból a mai napig rejtély a lélekgyógyászok és a hírszerző elemzők előtt is. Igazából csak egy dolog biztos, hogy paradox módon viselkedik. A Pentagonnak a mozgásminták elemzéséről szóló 2008-as tanulmánya például arra a következtetésre jutott, hogy Putyin „NEUROLÓGIAI RENDELLENESSÉGBEN” SZENVED, amely még születése előtt alakult ki, ún. Asperger-szindrómája van. Ám a katonai elemzők–akik értékelésüket Putyin egyedi fizikai mozgására alapozták–kihangsúlyozták: elméletüket nem tudják bizonyítani anélkül, hogy „agyi szkennelést végeznének az orosz elnökön”. Ugyanakkor más katonai elemzők, például Dr. Stephen Porges az Észak-karolinai Egyetemről, nem ér tettek egyet az Asperger-értékeléssel.

Putyin és a világ

Összességében Putyin a világot a HATALOM/ERŐ, a szignifikancia, a hovatartozás, az identitás és a hagyaték/örökség szempontjából látja – ebben a sorrendben. Inkább a gyengeség hiányának kimutatását választja, mint az erő jeleit, és ez fontos a jövőbeli viselkedése előrejelzésében. Gyermekkorától kezdve arról beszélt, hogy mit csinálnak a patkányok, ha sarokba szorítják őket: „ugranak és harcolnak”.

Saját pszichológiáját még jobban megismerjük, amikor ÉRTELMEZI MÁSOK VISELKEDÉSÉT. A Putyinnal való „bánásmód” olyan helyzetet igényel, amely ELTÁVOLÍTJA A „SARKOKAT”, ahová be lehetne őt szorítani. Továbbá fenntartja számára az erő és a hovatartozás lehetőségét, és segít neki abban, hogy úgy érezze magát, mintha az orosz nép–valós vagy vélt–lelki sebeit gyógyítaná. Abban az esetben, ha egy súlyos betegség (amiről jelenleg nem tudunk) bonyolítja a közelmúltbeli viselkedését, Putyin KEVÉSBÉ LESZ KISZÁMÍTHATÓ, és valószínűbb, hogy a vártnál agresszívebben lép fel. Ugyanakkor a hírszerzési ügynökségek pszichológiai elemzései szerint kevésbé valószínű, hogy nukleáris eszközök alkalmazásához folyamodna a pozitív hagyaték iránti erős vágya miatt.

Botox és hosszú tárgyalóasztalok

Véleményem szerint nem botoxolt Putyin arca, mivel elég jól mozognak a szemkörnyéki izmai és a glabella is (ez a „mérges ránc” helye, a homlokcsont legalsó széle az orrnyereg fölött – a szerk.). Az is erősen valószínű, hogy NEM A HATALOM JELEKÉNT vagy paranoiából ülteti a saját kabinetét és a külföldi államfőket a hosszú tárgyalóasztalok másik végére. Az egyetlen észszerű logika számomra, hogy Putyin SÚLYOS VAGY HALÁLOS BETEGSÉGBEN SZENVED, amire olyan gyógyszert szed, mint például a prednizon vagy dexamethazon. Ezek szteroid készítmények, amiktől felpuffad az ember feje, és amelyeknek az immunrendszert gyengítő közvetlen hatásuk van. Valószínűleg azért ül ilyen messze mindenkitől, nehogy a gyengített immunrendszerével ELKAPJON VALAMILYEN FERTŐZÉST. Onkológiai terápia vagy Parkinson-kór is állhat a háttérben.

Pszichológiai profil

• Putyin az orosz nép megmentőjének tekinti magát–ez lett az identitása. Minden olyan cselekedet, amelyről úgy dönt, hogy az orosz nép érdekeit szolgálja, legitimálható vagy racionalizálható az ő szemében.
• Bizonyítottan korlátozott az önkontrollja, ha például a nyilvánosság előtt megsértik vagy megalázzák, ha fenyegetve érzi magát, ha beszűkülnek a lehetőségei arra, hogy megvédje magát, valamint ha ellentmondanak neki, kritizálják vagy nyilvánosan kijavítják. Ilyenkor aránytalan agresszivitással, túlkompenzált dühvel vág vissza.
• A putyini „sérelemlogika”. Úgy érzi, ha valaki nem volt vele fair, joga van szabályokat szegni. Saját sértettsége Oroszországé, személyes bosszúja a nemzet bosszúja. Áldozat, hiszen őt, és ezáltal az orosz népet is megsértették.
• Dzsúdós múltja mélyen beleivódott abba, hogy ki ő és hogyan látja magát. Ez magában foglalja a fegyelmet, a becsületet és az ellenfelek határozatlanságának kihasználását.
• Putyin erős késztetéssel rendelkezik arra, hogy bizonyítsa a jelentőségét, fontosságát.
• Erős tendenciát mutat arra, hogy megjegyzi, ki és mikor tett neki keresztbe, majd retorziót alkalmaz.
• Bár állandóan erősnek tűnik, vagy inkább a gyengeség hiányát mutatja, mégis áldozati mentalitást fedezhetünk fel a kommunikációjában (Oroszország áldozata a nyugatnak).
• Szükségleteit és pszichológiáját az orosz népnek tulajdonítja. Ez magyarázhatja azt a látszólagos vágyát, hogy az orosz népet kigyógyítsa abból a traumából, amit a Szovjetunió összeomlásával járó identitásvesztés okozott neki.
• A saját identitásával való küzdelme a viselkedésében megnyilvánuló státuszvágyában mutatkozik meg-mind személyesen, mind politikailag. Különböző férfias tevékenységek közben mutatja meg magát az embereknek, így demonstrálja erejét, amely a nárcisztikus karakter jegyeire is utal.
• Putyin a saját fejében olyan ember, akit egy poszttraumás társadalom választott meg, hogy gyógyítsa és védje az orosz népet.