Top 10 meggyőzési technika

Melyek azok a technikák, amelyek meggyőzőképességünket nem csak erősítik, de meghatványozzák? Mielőtt áttekintjük ezeket, érdemes megvizsgálni a sikeres kommunikátorok gondolkodásmódját, hiszen így mi magunk is eredményesebben tudunk meggyőzni másokat.

Bármennyire is alapvetőnek tűnik, fontos leszögezni, hogy a jó kommunikátornak már van egy eleve kitűzött célja a beszélgetés előtt, és azt is tudja, hogy mit fog tenni, ha esetleg nem éri ezt el. Nyitottnak kell lenni arra a lehetőségre is, hogy kicsit kevesebbet, vagy akár kicsit többet kapunk annál, mint amit eredetileg elképzeltünk. Minden kommunikáció alapja a meggyőzés, a szándék azonban eltérő lehet. Nem mindegy, hogy önös érdekek vezérelnek, vagy például jobb kedvre akarunk deríteni valakit. Az alábbi tíz technikát nevezhetjük manipulatívnak, de tegyük hozzá, hogy az is manipuláció, ha valakinek mondunk egy viccet azért, hogy vidámabb legyen.

Első technika: Emeljünk ki egy dolgot! A többi majd jön magától

Az első technika egy ötlet előkészítésére szolgál, és úgy hangzik, hogy „a sok dolog közül, amit X-szel kapcsolatban szeretni fogsz, az egyik, hogy…”. Amikor kiemelünk valamit, az azt sugallja, hogy több minden van, amit a másik személy szeretni fog. Ő ezután arra fog koncentrálni, hogy megtudja, mik azok, amik még tetszeni fognak neki. Természetesen ez a technika, fordítva is működik: ha például azt mondjuk, hogy „az egyik dolog a sok közül, amit utálni fogsz Y-ban”, a másik fél egyből a szóban forgó téma negatívumaira kezd fókuszálni.

Második technika: Néhány tény, amellyel a másik egyetért, és egy, amelyről meggyőzhető

A második technika alkalmazása során több olyan tényt közlünk a másik féllel, amelyekről tudjuk, hogy egyet fog velük érteni, majd egyet, amit nehezebben hisz el. Ha először olyan tényeket közlünk valakivel, amelyekkel egyetért, az agya az elfogadás mintáját követi. Így ezt követően nagyobb valószínűséggel hisz el egy kevésbé egyértelmű állítást. Vegyünk példának egy képzeletbeli gyógyszerreklámot: „A migrén nagyon fájdalmas. Sok gyógyszert fejlesztettek ki ellene. Ezeknek a gyógyszereknek viszont rengeteg mellékhatása van. Azonban valakik találtak egy természetes gyógymódot, hogy elkerülhessük a fájdalmat.” Az első három mondat olyan tényeket közöl, amelyeket mindenki ismer. Az utolsó mondatban azt írják, hogy valakik, nem pedig, hogy a mi cégünk. Ezzel elérik, hogy az olvasó nyitottabb legyen a témára.

Harmadik technika: Indokoljunk!

A harmadik technikát akár „mert-technikának” is hívhatnánk. Ha valamit el akarunk érni, akkor hasznos, ha egy jó indokkal alátámasztjuk, például: „Hadd álljak előrébb a sorban, mert öt perc múlva indul a gépem.” Mivel megindokoltuk a sietségünk okát, a többi ember nagyobb valószínűséggel fogadja el, hogy előrébb akarunk kerülni a sorban.

Negyedik technika: „Azt mondják, hogy…”

A negyedik módszer lényege, hogy egy ötletet úgy adjunk át másoknak, hogy ne tudják, hogy az a miénk volt. Ennek érdekében úgy vezetjük fel a gondolatot, hogy „Azt mondják, hogy…” vagy „Azt olvastam, hogy…”. Ilyenkor a másik fél nem hozzánk köti az adott gondolatot, hanem egy harmadik személyhez. Ha valami olyat mondunk, ami nem tetszik a másiknak, akkor egy harmadik, akár nem létező féllel nem ért egyet, nem pedig velünk.

Ötödik technika: Nem is tudod, hogy tudod

Az ötödik technika így hangzik: „Nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy…”. A „mindenki” szót akár ki lehet cserélni arra is, hogy „te”, de ebben az esetben sokkal személyesebbé válik a mondatunk. Ezzel a technikával azt próbáljuk elérni, hogy a másik fél rájöjjön, hogy olyan képesség vagy tudás birtokában van, amelyről nem is tud.

Hatodik technika: Ez így lesz!

A hatodik metódus lényege, hogy azt mondjuk, valami egyszer majd a jövőben be fog következni. A gyászolót megpróbálhatjuk megnyugtatni azzal, ha azt mondjuk neki: „Egyszer majd képes leszel elfogadni ezt a helyzetet.” Fontos, hogy hagyjuk, hogy az időpontot a másik fél döntse el: „Nem tudom, hogy már sikerült-e, vagy ma este fog, vagy hogy hónapok kellenek-e. Egyelőre még te sem tudod.” Az utolsó mondat magában hordozza, hogy egyszer azonban majd tudni fogja.

Hetedik technika: Egy tény plusz néhány jóslat

A hetedik módszer során egy olyan dologra hívjuk fel valaki figyelmét, amelyről tudjuk, hogy be fog következni. Például: „Amikor rájössz arra, hogy már egész jól tudsz festeni, addigra tudni fogod, hogy mennyire élvezed, és mennyire meg tud nyugtatni”. Közlünk valamit, amiről tudjuk, hogy be fog következni, majd hozzácsatolunk több, másik olyan állítást, amelyekről tudjuk, hogy a másik fél akarja, hogy megtörténjenek.

Nyolcadik technika: Ugye?

A nyolcadik metódus a mondat végi kérdésekkel foglalkozik, például „Ez nagyon hasznos, ugye?”. Ezekre a kérdésekre csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Bármelyik választ adja a másik fél, hasznos információhoz jutottunk. Ha a meggyőzés a célunk, a nemleges válasz azt is jelenti, hogy még nem értük el a célt, és más technikákat is alkalmaznunk kell.

Kilencedik technika: „El tudod képzelni?”

A kilencedik technikával az alany képzeletét használjuk ki. Ha azt mondjuk: „El tudod képzelni, hogy X?”, akkor a másik fél önkéntelenül is arra gondol, amire mi szeretnénk még akkor is, ha ez számára fájdalommal jár. Ez a technika arra is szolgálhat, hogy új perspektívát mutasson annak, akin alkalmazzuk.

Tizedik technika: Az ember következetes lény

Az utolsó módszer Robert Cialdini kísérletén alapszik. A kísérlet helyszíne két amerikai kertváros volt, ahol azt vizsgálták, hogy a lakosság hány százaléka tenne ki a háza elé egy „Vezess óvatosan” feliratú táblát. Az egyik városban a többség beleegyezett ebbe, míg a másikban nagyon kevesen. Mi volt a különbség a két kertváros között? Az, hogy az egyikben a kísérlet előtt pár héttel megkérdezték a lakókat, hogy támogatják-e az óvatos vezetést. Mivel ezt szinte mindenki fontosnak tartja, a legtöbben igennel feleltek. Ezután megkérték őket, hogy rakjanak ki egy matricát az ablakukra, amellyel támogatják az óvatos vezetést. Azok az emberek, akik ebbe is belementek, később sokkal nagyobb valószínűséggel fogadták el (80 százalékkal többen), hogy kirakják a házuk elé a hasonló üzenetet hordozó táblát. Ennek a hátterében a konzisztencia áll. Azaz, ha egyszer elköteleződtek valami felé, sokkal kevesebb az esélye annak, hogy felülbírálják döntésüket.