Taktikai kommunikáció felsőfokon

A „rapport” egy jóleső, bizalommal vegyülő barátságos érzés, amelyet a két fél kölcsönösen érez egymás iránt. Ez a speciális kapcsolat legalább három elemet mindig magában hordoz: a figyelmet egymás iránt, a közösen átélt pozitív érzést, valamint egy jól összehangolt verbális és nonverbális duettet. Ennek fényében először a verbális „duett” alapjait vizsgáljuk meg. Számtalan könyv foglalkozik a rapport-teremtéssel kapcsolatos készségekkel és azok fejlesztésével. De az alább leírt, hírszerzés szintű módszerek közül néhány még sosem volt elérhető a nyilvánosság számára. (A cikk forrásai: David Goleman: „Social Intelligence: The New Science of Human Relationships” 2006, Chase Hughes: „Collected Works” 2020).

Információszerzés a beszélt nyelv használata alapján

A bizalomépítés kulcsa, hogy olyan közös nevezőt találjunk a társalgás során a másik féllel, amely alatt kiderül, hogy hasonlítunk hozzá. Egy jól kivitelezett rapport végkimenetele, hogy a másik ember kedvel minket, és ránk fókuszál. Amikor valaki beszél, több tucatnyi hasznos és leleplező viselkedésbeli nyomot hagy maga után attól függetlenül, hogy miről beszél. A mindennapi beszédünkben búvó rejtett információ mennyisége óriási, úgyhogy nézzük is meg, hogyan fedhetjük fel ezeket.

Melléknevek

Azok a leíró szavak, amelyeket a másik fél használ a kommunikáció során, felfedik azokat a szavakat, melyek felhasználhatók a lingvisztikai elemzés folyamatának első fázisában. A melléknevek megmutatják, hogy a beszélgető partner hogyan látja a világot, hogyan gondolkozik negatív dolgokról, és hogyan látja a pozitívakat. Alább olvasható néhány példamondat, melyek hasonlíthatnak olyan mondatokra, melyeket minden nap hallhatunk. Számoljuk meg, hány melléknevet látunk bennük!

„…és ez általában így megy. Annyi undorító dolog történik a világon. Hihetetlenül boldog vagyok, hogy egy szabad országban élek. Szerintem sokan adottnak tartjuk, hogy megvan a lehetőségünk a kényelmes élethez. Ha az ember nézi a híradót, csak morcos és ideges lesz. Nem szeretek híradót nézni. Megkönnyebbült leszek, ha a nap végén még mindig nyugodt tudok lenni és kellemes a hangulatom, amikor besétálok a régi házamba.”

Elemezzük a fenti gondolatokat és keressük meg a benne található mellékneveket. Rendezzük negatív és pozitív oszlopba őket. (Lásd „A példa melléknév-használata” táblázatot!) A későbbiekben, amikor akár negatív, vagy akár pozitív érzést akarunk kelteni a másikban egy dologgal kapcsolatban, jobb hatásfokot érünk el, ha ugyanazokat a mellékneveket használjuk, mint a beszélgető partnerünk. Természetesen ne próbáljunk meg megjegyezni minden melléknevet, amit a másik használ egy hosszabb beszélgetés során, de 4-5 szót érdemes azért mind a pozitív és mind a negatív oldalról megjegyezni.

A példa melléknévhasználata

Gesztikulációs Elhelyezkedési Tendencia (GET)

Az emberek mozdulatai és gesztusai mindig a gondolataikhoz és érzelmeikhez képest változnak. Ha odafigyelünk mások gesztikulációs szokásaira, olyan adatokhoz juthatunk, melyeket később felhasználhatunk rejtett utasítások adására és tudatalatti döntések meghozatalára. Ha egy ember inkább a bal kezével gesztikulál, mikor negatív vagy általa nem kedvelt témákról esik szó, akkor valószínűleg a kezeivel, szemeivel, fejmozdulataival és általános testhelyzet-változtatásaival is bal irányba mozdul. Mindannyian gyakrabban használjuk az egyik oldalunkat, amikor negatív vagy pozitív dolgokról beszélünk. Ha megjegyezzük, hogy a másik fél melyik oldalát használja, vagy melyik oldalon gesztikulál, ezt az információt később felhasználhatjuk úgy, hogy ugyanazokat a gesztusokat megtükrözve használjuk, kiváltva ezzel (más technikákkal ötvözve) azt, hogy az alany bizonyos témákkal kapcsolatban negatívan vagy pozitívan érezzen. Nézzünk két példát:

• Egy érzelmileg egészségesnek tűnő férfi elkezd szenvedélyesen arról beszélni, hogy milyen sok tisztességtelenséggel találkozik a munkahelyén. Ahogy ezt teszi, a jobb kezével kezd gesztikulálni, és jobb irányba tesz egy elutasító mozdulatot, amikor a kollégáiról beszél. Amikor a „tisztességesebb” munkatársai kerülnek szóba, a jobb kezét középre helyezi és a bal keze lesz kifejezőbb.
  
• Egy hölgy, akivel beszélünk, összeszorítja az ajkait és a jobb kezével gesztikulál, miközben leír egy másik nőt, akivel összetűzésbe keveredett. Az arca természetesebbé és kifejezőbbé válik, valamint a bal kezével gesztikulál, amikor az egyik közeli barátja viselkedéséről és tulajdonságairól beszél.
  

Ahogy a fenti példák mutatják mindkét ember a teste jobb oldalához társította a negatív asszociációit. Azonban le kell szögezzük, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az összes negatív megnyilvánulásuk a jobb oldalukhoz köthető. Mondjuk azt akarjuk, hogy a másik fél valamilyen gondolat vagy ötlet kapcsán negatív érzésekre asszociáljon, és tudjuk, hogy a testük jobb oldalához társították (általában) a negatív érzéseket. Ehhez balra (a másik jobbjára) mozdulunk pár centivel, hogy a fejüket a negatív irányba kezdjék el mozdítani. Egy idő után elkezdünk a bal kezünkkel gesztikulálni, mely hatására még inkább jobbra kell nézniük, amely felerősíti a negatív érzéseiket. Mozoghatunk és gesztikulálhatunk a másik oldalra is, hogy megnöveljük a pozitív reakció esélyét. Bár több könyv és fejezet szól ennek az egyetlen technikának a használatáról, egy sikeres kommunikátornak elég csak ennyit tudnia, hogy nagy hatásfokkal tudja ezt használni a mindennapi életben.

Ha esetleg elvesztettük a másik figyelmét, két gyors trükk is létezik, amelyekkel gyorsan helyre lehet állítani. Az egyik, amikor a beszélgetés során a másik felet a saját nevén szólítjuk, a másik, amikor megérintjük a pozitív dolgokra asszociáló oldalán levő kezét. Gyakran ezen technikák egyike is elegendő ahhoz, hogy rögtön „visszatérjenek” a beszélgetésbe.